Mikor végre sikerült elaludnia rémálma volt. A Tulipános ház teraszán állt, pohárral a kezében. Megállt az épület előtt egy nagy fekete autó, amiből Polacsek Ede szállt ki, láncon húzva Tibit. Márti kiabálni szeretett volna, de nem jött ki hang a torkán. Körbefordult az erkélyen, hátha valaki segíteni tud neki, de nem volt ott senki más. Mikor ismét lenézett, mintha eltávolodott volna a környező világ. Az épület és az előtte elhaladó út között óriási szakadék tátongott. Már sehol nem látta az autót, Polacseket és Tibit. Odarohant az erkélyajtóhoz, de az zárva volt. Bentről sárga fény árasztotta el az erkélyt, de mikor benézett mégsem látott semmit odabent. Visszarohant a korláthoz, hogy lássa mi van odalent, de megbotlott és lezuhant....zuhant és zuhant és izzadtad, levegőért kapkodva felébredt. Hajnali 5 óra volt. Szombat. Úgy döntött már felesleges visszaaludnia....

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.